Minden nagyvállalat köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni.
A szabályozás részleteiIsmerje meg az előírás törvényi hátterét és a szakértői vizsgálat tudnivalóit!
A nagyvállalatok számára kötelező energetikai auditálást az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény szabályozza. Az előírás értelmében a kötelezettségi körbe tartozó nagyvállalatoknak energetikai auditálást kell lefolytatniuk a szervezet épületállományára és technológiai folyamataira vonatkozóan, négy éves időszakonként. A 2015. évi LVII. törvényben van rögzítve az auditálásra vonatkozó kötelezés, az érintett cégek köre és az esetleges mentességek.
A törvényben nem tárgyalt kérdéseket a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet részletezi.
Az auditálási kötelezettség minden nagyvállalatra vonatkozik. A törvény értelmében nagyvállalatnak minősül minden vállalkozás, amely nem tartozik a kis-és középvállalkozások körébe. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a státusz törvényben rögzített feltételeit. A kis-és középvállalkozás definícióját a 2004. évi XXXIV. törvény (Kkvtv.) 3 §-a tartalmazza. Az értékek megállapítása során figyelembe kell venni a partner-, vagy kapcsolódó vállalkozásokat a hivatkozott Kkvtv. 5 § (5)-(9) bekezdéseiben foglaltak szerint.
Foglalkoztatottak | Éves nettó árbevétel | Mérlegfőösszeg | STÁTUSZ |
< 250 fő | ≤ 50 M EUR | ≤ 43 M EUR | KKV |
< 250 fő | ≤ 50 M EUR | > 43 M EUR | KKV |
< 250 fő | > 50 M EUR | ≤ 43 M EUR | KKV |
< 250 fő | > 50 M EUR | > 43 M EUR | Nagyvállalat |
≥ 250 fő | ≤ 50 M EUR | ≤ 43 M EUR | Nagyvállalat |
≥ 250 fő | ≤ 50 M EUR | > 43 M EUR | Nagyvállalat |
≥ 250 fő | > 50 M EUR | ≤ 43 M EUR | Nagyvállalat |
≥ 250 fő | > 50 M EUR | > 43 M EUR | Nagyvállalat |
Ha a vállalkozás ISO 50001 szabványnak » megfelelő energiagazdálkodási rendszert működtet, akkor mentesül a kötelezettség alól. Ebben az esetben a vállalat feladata a hatósági regisztráció, és az érvényes ISO tanúsítvány megküldése a MEKH-nek.
Az auditálási kötelezettség megállapítása során figyelembe kell venni a partner-, vagy kapcsolódó vállalkozásokat is.
A vállalkozáscsoport azon tagja, amely önmagában kis- és középvállalkozásnak minősülne és végsőenergia-fogyasztása nem éri el a vállalkozáscsoport legnagyobb fogyasztású vállalkozása végsőenergia-fogyasztásának 5%-át, nem köteles kötelező energetikai auditálást lefolytatni vagy ISO 50001 szerinti energiagazdálkodási rendszert működtetni.
Nem kell külön auditot készíttetnie annak a nagyvállalatnak, amely vállalkozáscsoport tagja és a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó EN ISO 50001 szerinti tanúsítvány vagy audit ezen vállalatra is kiterjed.
Ha egy vállalkozás EGT-tagállamon kívüli harmadik országban bejegyzett kapcsolódó vállalkozása vagy partnervállalkozása figyelembevételével esik a kötelezettség hatálya alá, a kötelező energiaauditot az EGT-tagállam területén bejegyzett vállalkozások tekintetében kell csak elvégezni.
Egy korábban kkv-nak minősülő vállalkozás csak akkor lesz nagyvállalat, ha a paraméterei alapján két egymást követő évben is annak minősül. Ennek fordított esete, hogy egy nagyvállalat akkor lép ki a nagyvállalati státuszból, ha két egymást követő évben „kkv-nak”minősül. A nagyvállalattá minősülő vállalkozás esetében a kötelező energiaaudit első elvégeztetésének határideje az első regisztrációs kötelezettséget követő év június 30. napja.
Az egész vállalatra vonatkozó auditálási kötelezettség független attól, hogy a termeléshez használt ingatlanok saját tulajdonúak, vagy béreltek. E mellett a vállalat csak akkor köteles egy adott bérelt ingatlant bevonni az energetikai vizsgálatba, ha a bérlemény alapterülete meghaladja a teljes épület alapterületének 50%-át. Ha a bérlemény alapterülete nem haladja meg a teljes épület alapterületének 50%-át, a nagyvállalati auditnak nem kötelező vonatkoznia erre az épületre, de a termelés technológiai és logisztikai folyamatait ettől függetlenül is vizsgálni kell. Ha egy vállalkozásnak csak a fenti körbe tartozó bérelt ingatlanjai vannak, az auditnak elegendő a termelési és szállítási folyamatokra vonatkoznia.
A vállalati auditot négyévente kell lefolytatni, egy megfelelő jogosultsággal rendelkező független szakértő bevonásával. Az auditort szabadon választhatja meg a vállalkozás, aki megbízásos jogviszonyban folytatja le a vizsgálatot. A vizsgálat tárgya a termeléshez használt építmények, illetve a tevékenység technológiai és logisztikai folyamatai.
MEKH Regisztráció kötelezettség: a nagyvállalat köteles minden év június 30-áig a MEKH internetes felületén regisztrálni.
Mulasztási szankció: A regisztráció késedelmes, vagy nem teljesítése esetén egymillió forintig terjedő bírság szabható ki. A bírság összegének megállapítása a nettó árbevétel illetve a mérlegfőösszeg figyelembevételével történik.
Adatszolgáltatási kötelezettség a hatóság felé: a vállalat köteles a MEKH részére adatszolgáltatást teljesíteni a megelőző évben megvalósított energiahatékonysági intézkedésekről, energiafelhasználási adatairól, valamint a tervezett energiahatékonysági intézkedésekről és megvalósulásuk tervezett időpontjáról. Az adatszolgáltatási kötelezettség tartalmáról és formájáról külön rendelet határoz.
Mulasztási szankció: A fenti adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése, vagy késedelmes teljesítése esetén a Hivatal a vállalatot egymillió forintig terjedő pénzbírsággal sújtja. A bírság ismételten kiszabható. A bírság összegének megállapítása a nettó árbevétel illetve a mérlegfőösszeg alapján történik.
A nagyvállalati energetikai audit stratégiai célja a gazdasági szereplők versenyképességének előmozdítása és az energiatudatos vállalatirányítás terjesztése. A vállalati audit pénzben kifejezve számszerűsíti az energiahatékonysági potenciált (potenciális megtakarításokat), és elemzi, hogy a lehetséges korszerűsítő beruházástól mekkora megtakarítás várható. A potenciális megtakarítások kiaknázásához szükséges intézkedéseket három csoportban tárgyalja:
Az energetikai audit szabványban meghatározott módszerrel elkészített elemzés, amely részletesen feltérképezi a vizsgálat tárgyának energiafelhasználási profilját. Az energetikai audit egy független szakértő (auditor ») által készített szakvélemény, amely objektív módon határozza meg az összes felhasznált energia mennyiségét, majd ez alapján egyedi javaslatot tesz az energiahatékonyság növelésére. Az energiaauditot egy műszaki és egy vezetői összefoglaló dokumentálja. Előbbi a rendszerek energiahatékonysági szempontú műszaki leírása, amely minden kiinduló adatot és számított eredményt tartalmaz. Utóbbi gazdaságossági szemlélettel jellemzi a megvizsgált rendszereket, és döntés-előkészítő anyagként vázolja a fejlesztési lehetőségeket. Általános tapasztalat, hogy a vizsgálat által feltárt energiahatékonysági problémák egy része költségráfordítás nélkül is orvosolható, így a szakértő bevonásának költsége rövid időszak alatt megtérül.
Az energetikai audit a mért és számított adatok alapján feltérképezi a vállalat teljes energiafogyasztási profilját, és arról részletes beszámolót ad. Kiterjed az épületek, létesítmények és az ipari műveletek energiafogyasztásának részletes felülvizsgálatára. A vizsgálat a logisztikai folyamatokra is kötelezően kiterjed. Az energiaaudit megbízható képet ad a gazdasági szereplő általános energiahatékonyságról, az alábbi tartalommal: